A Tanszék története

Jelenleg Tanszékünk több önálló tudományterületet képvisel, és fog össze egy egységes szemléletté, a talajtan, az agrometeorológia, a vízgazdálkodás, és a környezetvédelem területén.

A talajtani diszciplína keretében már a 19. század második felében az akkori jogelőd két éves képzési rendszerében sor került talajtani és kőzettani ismeretek oktatására. A talajtan elméleti és gyakorlati ismeretanyagának oktatásában meghatározó szerep jutott 1945 és 1949 között  Ballenegger Róbert (1882-1969) agrogeológusnak. "A talaj az éghajlat szülötte, az éghajlat a geológiai erők létrehozta kőzetet alakítja át termőfölddé. Az éghajlati tényezők közt legnagyobb jelentősége a csapadék mennyiségének van. Viz nélkül nem keletkezik talaj; a talaj jellegét az a vizmennyiség állapítja meg, amely a talajba  bejut." E gondolatával Ballenegger mintegy előrevetítette a tanszék mai jellegét.

Ballenegger Róbert, egyetemi tanár
(1882-1969)

1949-től a diszciplína oktatása a Kertészeti Kar Talajtani és Kémiai Tanszékén Fekete Zoltán (1911-1988) irányításával tovább folytatódott. Ekkor kibővül a talajtani oktatás a geológia alapjaival, helyszíni gyakorlatokkal, tanulmányutakkal és a talajtérképezéssel. Majd 1953-tól önálló tanszékként a jogelőd Talajtani Tanszékeként folyt tovább a magas színvonalú oktatói és kutatói tevékenység Fekete Zoltán irányítása alatt 1975-ig. Fekete Zoltán sokoldalú kutatómunkája során elsősorban a talajerózió, talajvédelem és a trágyázás kérdésében ért el figyelemreméltó eredményeket.   

Fekete Zoltán, egyetemi tanár
(1911-1988)

Az agrometeorológia tudományterületén egyetemünkön meghatározó kutatói, oktatói szerepe volt Bacsó Nándor (1904-1974), agrometeorológusnak,  valamint Szuróczki Zoltán agrometeorológusnak. Bacsó Nándor a Kertészeti Tanintézetben 1927-től, az Agrártudományi Egyetemen 1949-től meteorológiai szakoktatást folytatott. 1953-ban kandidátusi fokozatot szerzett, majd 1954-től félállásban, 1957-től pedig teljes állásban tanszékvezető egyetemi tanár volt az Agrártudományi Egyetemen. 1966-ban a kertészeti és szőlészeti tudományok „honoris causa” doktora lett. 1967-től a Kertészeti Főiskolán (ill. Egyetemen) a matematika, fizika, agrometeorológia tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Bacsó Nándor, egyetemi tanár
(1904-1974)

Szuróczki Zoltán (1925-2003) 1963-ban készítette Doktori disszertációját „Az időjárás napi menetének hatása a hagyományos térállású, karózott szőlő mikroklímájára és egyes fiziológiai folyamataira” címmel. Az értekezés az akkor még Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán készült. 1963-tól adjunktusként a Matematika- Fizika - Agrometeorológiai tanszéken dolgozott, a gyakorlati (műszertani) oktatás vezetője. 1966-ban Bacsó Nándorral közös jegyzete: A kertépítészet meteorológiai alapjai c. munkáját. 1973-tól a Talajtani Tanszék Agrometeorológiai csoport vezetője.  1979-ben JUBILEUMI EMLÉKPLAKETT-et (Alapítva: az egyetem első jogelőd intézménye megalapításának 125. évfordulója alkalmából 1978-ban) kapott.

Szuróczki Zoltán, egyetemi oktató
(1925-2003)

1975-től a Tanszék irányítását Hargitai László (1930-1996) vette át. Munkásságának meghatározó területe a humuszkutatás. Így vezetése alatt mind az oktatásban, mind a kutatásban hangsúlyt kap a talajerőgazdálkodás, különös tekintettel a talajok szervesanyag- és nitrogéngazdálkodására. 1978-tól elindul posztgraduális képzésként, a Talajerőgazdálkodási szakmérnöki szak. A hetvenes évek végén, fakultatív tárgyként  bevezette a Környezetvédelem oktatását az egyetemen. 1993-tól a tanszék részt vesz a doktori képzésben is, jelenleg az Interdiszciplináris (Kertészettudományi) Doktori Iskola keretein belül.

Hargitai László, egyetemi tanár
(1930-1996)

 

A következő fordulópont a tanszék életében 1996., amikor a Talajtan és Agrokémia Tanszék, valamint az Agrometeorológiai is Vízgazdálkodási Tanszék összevonásával megszületik a Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, Vermes László vezetésével. Vermes László vezetése alatt előtérbe kerül a környezetvédelem, környezetgazdálkodás oktatása kapcsán a környezettudatos szemlélet kialakítása a három diszciplína együttes megjelenítésével. Ennek megerősítéseként Környezetgazdálkodás címmel új szakirány, került bevezetésre. Vermes László jelenleg professor emeritusként aktívan részt vesz a tanszék munkájában.

Vermes László, egyetemi tanár, professor emeritus
(tanszékvezető 1996-1998)

1998-tól a Tanszék vezetésére Tőkei László (1952-2013) kapott megbízást. 1991-1994 között az Agrometeorológiai és Vízgazdálkodás Tanszék, 1998-tól a Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék többször megválasztott vezetője volt. Fő kutatási területe az időjárás természetes szakaszainak vizsgálata, a kertészeti termesztés időjárási kockázati tényezőinek, a kertészeti ültetvények állományklímájának a kutatása. Kertész végzettséggel is rendelkező meteorológusként tudta, a kertészekkel együttműködve közös munkával lehet eredményeket elérni. Az agrometeorológiai kutatásban és oktatásban elért kiemelkedő eredményeiért Berényi Dénes Díjban részesült, a Meteorológiai Világnap alkalmából Pro Meteorológia Emlékplakettet kapott 2006-ban, vezetői munkáját és oktatás szervezői tevékenységét Entz Ferenc Emlékéremmel ismerték el.

Tőkei László, egyetemi docens (1952-2013)

2013-tól Végvári György egyetemi tanár vette át a tanszék vezetését.

magyar