Tantárgyi követelmények

Agrometeorológia és vízgazdálkodás

Az agrometeorológia előadások során a hallgatók alapvető ismereteket szereznek az éghajlattan és a meteorológia tárgykörein belül. Megismerik a légköri jelenségek fizikai folyamatait és azok hatásait a talaj-növény-légkör kapcsolatrendszerben. Az órákon konkrét esettanulmányokon, életszerű problémákon, kvantitatív módszerek alkalmazásával kerülnek közelebb a hallgatók a kertészet és az időjárás összefüggéséinek megismeréséhez. A félév végére a hallgatók ismerik az alapvető légköri jelenségek ok-okozati kapcsolatait és azoknak a kertészeti termelésre kifejtett gyakorlati hatásait. A vízgazdálkodás tantárgyrészben az előadások során a hallgatók elsajátítják az elméleti alapismereteket (hidrológia, hidraulika, víztöbblet és -hiány; vízminőség-védelem, vízkészlet-gazdálkodás, stb.), majd ezeket egészítik ki az esettanulmányokon alapuló tananyagok. Ismertetésre kerülnek a legfontosabb hazai és nemzetközi szabályozások, azok összefüggései, mindezek mellett a területi vízgazdálkodás lényeges elemei is terítékre kerülnek.


Talajtan és agrokémia

A talajok alapvető fizikai és kémiai tulajdonságainak megismerése terepen, azok okainak megértése; laboratóriumi talajvizsgálati eredmények értelmezése, értékelése; a termőhely talajtani alkalmaságának meghatározása különböző kertészeti kultúrákhoz. Növények tápanyagigényének megismerése, fontosabb hiánybetegségek felismerése; a hozam és a tápelemek kapcsolatának megismerése. Talajerőgazdálkodás: a talaj tápanyag-szolgáltató képességének megismerése, növelése megfelelő termésnövelő és talajjavító anyagokkal. Fontosabb termésnövelő és talajjavító anyagok, valamint mesterséges termesztőközegek tulajdonságai. A legfontosabb ismeretanyag: A talaj fogalma, kialakulása (talajképző tényezők és folyamatok), szerepe az ökoszisztémákban. A talaj alkotóelemei (ásványi és szerves alkotók, a talaj élőlényei). A talaj fizikai tulajdonságai. A talaj eróziója, megelőzésük módja. Talajosztályozás. Borvidékek talajai. A talaj szervesanyag-gazdálkodási tulajdonságai. Kertészeti termesztőközegek. A talaj alapvető kémiai tulajdonságai. A tápelem fogalma, növényélettani hatásuk, csoportosításuk. A növényi táplálkozás és hozam kapcsolata. A növényi tápelem-felvételt befolyásoló külső (környezeti, talajtani) és belső (genetikai) tényezők. A talaj tápanyag-gazdálkodási tulajdonságai (ellátottság meghatározása, tápelemformák, kapacitás és intenzitás. Műtrágyák, szerves trágyák, egyéb termésnövelő és talajjavító anyagok. A tápelem- és trágyaszükséglet számításának alapelvei. Talajvizsgálati kötelezettségek, ültetvénytelepítések talajvédelmi vonatkozásai (talajvédelmi engedély és terv).


Környezetgazdálkodás

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. évi törvény ismertetése. A környezetvédelem legfontosabb alapfogalmai. A Föld 10 legszennyezettebb helye (esettanulmányok). A Föld globális problémái. Fenntartható fejlődés. Talaj-kárelhárítás. A talajszennyezettség felszámolását célzó kármentesítési program. A bányászat környezeti hatásai. A vörösiszap katasztrófa. A légszennyező anyagok csoportosítása és jellemzésük. Levegőtisztaság-védelem. A vizek minőségi védelme. A vízszennyezések forrásai, csoportosításuk, jellemzésük. A vízminőség-védelem alapjai. Az ivóvízkezelés alapjai. Az ivóvíz kezelés általános technológiája. A szennyvíztisztítás alapjai. Szennyvíziszap hasznosítás. A komposztálás. A hulladékgazdálkodás alapjai. A hulladékok csoportosítása, jellemzésük. A hulladékgazdálkodási törvény. A hulladékok kezelése. Szelektív hulladékgyűjtés.


Környezeti elemek védelme

A talaj fogalma, képződése. a talaj, mint a környezet része. A talaj funkciói. A talajvédelem feladata. Fizikai talajdegradációs folyamatok.  A hazai talajvédelem feladata, jogi háttere és intézményrendszere. A tápanyag-gazdálkodás talajvédelmi vonatkozásai. Talajszennyezés, talajtisztítás. A légkör kémiai összetétele, szennyezőanyagai. A légszennyezés forrásai és elnyelői. A légszennyezés terjedése. Mérési módszerek. A levegőminőség hatása az élő és élettelen környezetre. A levegőminőség-védelem jogszabályi háttere. Légszennyező anyagok terjedésének modellezése. Terjedési modellek. A levegőminőség hazai és nemzetközi monitorozási rendszere. Légszennyező anyagokkal kapcsolatos nemzetközi megállapodások. Klímaváltozással foglalkozó nemzetközi konferenciák. A légköri ózon kérdése. Üvegházhatású gázok. Éghajlatváltozás. A kommunális szennyvíztisztítás lehetőségei. Az eleveniszapos szennyvíztisztítás és a természetközeli szennyvíztisztítás eljárásának jellemzése, hatásuk a környezeti elemekre. A vízminőség jelenlegi állapota Magyarországon. Esettanulmányok. A vízminőség hatása a környezeti elemekre (talaj, élővilág). A vízminőség hazai és nemzetközi monitorozási rendszere. Nemzetközi megállapodások, határvízi egyezmények. A vízminőség-védelem hazai szervezete, jogszabályi háttere. Az EU Víz Keretirányelve.


Környezet-állapotfelmérés

A követelmények ismertetése. A környezet-állapotfelmérés célja. A környezeti mintavételezés alapjai. Környezeti információs rendszerek. A környezetanalitika alapjai. A levegő állapotának vizsgálatai 1. A levegő állapotának vizsgálatai 2. A vizek állapotának vizsgálatai. A hidrometriai vizsgálatok alapjai. A talajtani mintavételezés és vizsgálatok.A talaj állapotának vizsgálatai.  Ökológia állapotfelmérések 1. Ökológia állapotfelmérések 2. Ökológiai állapotfelmérések 3.  Ökoszisztémák, biológiai sokféleség elemzése. Környezet-állapotfelmérés számolások.


Környezeti erőforrás-gazdálkodás modul I.-II.-III.

A szakmai modul ismertető oldala ide kattintva érhető el.


Levegő- és vízminőségvédelem

A vízminőség jellemzése, paraméterei, kategóriái. Vízminőségi határértékek. Vízminősítési rendszerek. A biológiai vízminősítés. A vízszennyezések forrásai. A vízszennyező anyagok viselkedése és (fizikai, kémiai, biológiai) hatásai a felszíni és a felszín alatti vizekre. A vízminőség-védelem módszerei, technológiái. A vízminőségi kárelhárítás és a szennyezések megelőzése. A vízminőség vizsgálata 1.: fizikai és kémiai analitikai vizsgálatok. A vízminőség vizsgálata 2.: fizikai és kémiai analitikai vizsgálatok, az eredmények értékelése. A felszíni vizek szennyezése. Rendkívüli vízszennyezések (esettanulmányok). A légköri ózon kérdése. A troposzférikus és sztratoszférikus ózon mennyiségének változása. Az ózon és a szén-dioxid, valamint egyes nyomgázok hatása az éghajlatváltozásra. Radioaktív anyagok a légkörben. Mérési módszerek a légköri nyomanyagok meghatározására. Antropogén kibocsátások. Kén kibocsátás. Nitrogén-oxidok a levegőben. A VOC kibocsátás csökkentése. Metán, szén-monoxid. A szennyező anyagok növényekre gyakorolt hatása, annak vizsgálati, mérési módszerei. A Víz Keretirányelv. A felszín alatti vizek minősége, földtani vonatkozásai. A légszennyezés forrásai és nyelői. Térbeli és időbeli skálák. A levegőminőség szabályozása. Kül- és beltéri levegőminőség. A légszennyezés terjedésének meteorológiai meghatározása. Füstfáklya típusok. Fizikai és matematikai modellezés. A térbeli és időbeli terjedés maghatározása számítással. Boksz és trajektória modellek. A klímaváltozással foglalkozó nemzetközi konferenciák eredményei és kudarcai. Az éghajlati potenciál. A környezeti erőforrás-gazdálkodás levegőminőség-védelmi kérdései.


Hulladékgazdálkodás

Bevezetés, alapfogalmak, nemzetközi és hazai jogszabályi keretek, alapelvek, aktualitások (EoW, BAT, BREFs). A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása. A Hulladéktörvény és kapcsolódó rendeletek. A hulladékok besorolása (EWC kódok). A hulladékminősítés folyamata. Települési szilárd hulladékok (TSZH) mennyisége és minősége, gyűjtés, újrafeldolgozás (műanyag), ártalmatlanítás lerakással. Biológiai hulladékkezelés (aerob, anaerob), kémiai, mikrobiológia folyamatok, korszerű technológiák. A termikus hulladékkezelési lehetőségek és környezeti hatásaik. RDF előállítás és hasznosítás. A hulladékkezelés környezeti hatásai (levegő, talaj, víz, szagemisszió mérés)


Éghajlattan

A meteorológia tárgya, a légkör, a légkör felépítése. Meteorológiai mérések és megfigyelések, megfigyelőrendszerek. Napsugárzás és szerepe, energiaháztartás egyenlete. Égbolttérkép, horizontkorlátozás. Légköri elemek. Éghajlattani alapok. Magyarország éghajlata. A mezoklíma alapjai. A mikroklíma alapjai. Éghajlatváltozás


Környezeti kémia

Bevezetés, a követelmények ismertetése. A környezet és a kémia. A környezetkémia felosztása, tárgya. Alapvető környezetkémiai vizsgálatok elméleti alapjai. A vízkémia alapjai. A helyszíni és laboratóriumi vízvizsgálatok 1. A helyszíni és laboratóriumi vízvizsgálatok 2. A talajkémia alapjai. A helyszíni és laboratóriumi talajvizsgálatok 1.  A helyszíni és laboratóriumi talajvizsgálatok 2. A levegőkémia alapjai. A legfontosabb légszennyező anyagok mérésének lehetőségei. Helyszíni környezetkémiai vizsgálatok a Budai Arborétumban.   A legfontosabb környezetszennyező vegyületek típusai. A környezetanalitika alapjai, mérési lehetőségei.


Talajbiológia (C)

A hallgatók biológiai gondolkodásmódjának kiterjesztése a biológiai rendszerek fejlődésének talajbiológiai, talajmikrobiológiai sajátosságaira. A talajnak - a természeti környezet elemét képező négyfázisú (szilárd, folyadék, gáz és biológiai fázis) polidiszperz rendszernek - alapszintű megismertetése. A talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodásával, továbbá a talajvédelemmel kapcsolatos biológiai alapismeretek elsajátítása. A talajlakó mikrobák főbb típusai. Szimbionta baktériumok, kertészeti és mezőgazdasági jelentőségük. A mikrobák szerepe a talajban. Növényi hulladékanyagok szerkezete és mikrobiális bontása. A humusz anyagok szerkezete és mezőgazdasági jelentősége. Mikrobák szerepe a humusz képződés folyamatában.


Agrártermelés természettudományi alapjai I.

A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a növénytani alapismeretekkel, a növényi sejtek, illetve szövetek, a növényi test felépítésével, a növényrendszertan alapjaival, illetve a legfontosabb mezőgazdasági növényekkel (élelmiszeripari növények, ipari növények, káros hatású növények, gyomok, zöldterületi növények), valamint a természetes és mesterséges ökoszisztémák működésével. A tantárgy keretén belül kerül oktatásra a mezőgazdasági termelés állattani alapjai is (Rovartani Tanszék oktatásában), ahol a hallgatók ismereteket szerezhetnek a legfontosabb állati törzsekről, a védett és honos állatokról, illetve a legfontosabb mezőgazdasági fajokról. Letölthető Növénylista, Tematika, Követelmények


Agrártermelés természettudományi alapjai II.

A tantárgy keretében az agrártermelés természettudományi alapjai közül a meteorológia, illetve az talajtan kerül enciklopédikus bemutatásra. A hallgatók megismerkednek a főbb meteorológiai jelenségekkel és azok okával, klimatológiával, az éghajlatváltozás folyamatával, az éghajlat és a világgazdaság kapcsolatával, a mezőgazdaság és a meteorológia kapcsolatával. Az talajtani részben ismertetésre kerülnek a fontosabb talajtani alapismeretek, fontosabb talajtani fogalmak, a talajfizikai és talajkémiai ismeretek, Magyarország fontosabb talajtípusai, azok jellemzői.


 

magyar